A települést 1242-ben az Alsó-Rajnavidékről származó németek alapították, akikhez egy Jászón élt olasz közösség is csatlakozott, akiket Szepesi vár építéséhez telepítettek ide. Első írásos említése 1243-ban történt „Olazi” alakban. 1258-ban „Olozy”, 1270-ben „Latina Villa”, 1283-ban „Olosci”, 1328-ban „Wallendorff”, 1337-ben „Villa Latina vulgariter Olazy”, 1786-ban „Wlahi” néven említik a korabeli források. Kiváltságait mint szepesi német település 1273-ban IV. Lászlótól kapta. 1317-ben a szepesi szász városok szövetségének tagjaként már város volt. Egyike volt a Zsigmond által a lengyeleknek elzálogosított szepesi városoknak, így 1412 és 1772 között Lengyelországhoz tartozott. 1666-ban tűzvész pusztított. A 18. században határában rezet bányásztak. 1778 és 1876 között a XVI. Szepesi város kerületének része. A 18. századig határában rezet bányásztak és rézolvasztó kohó is működött itt. A 18. század végén jelentős kovácscéhe volt a városnak. 1828-ban 3250 lakos és 71 kézműves élt itt. A települést 1862-ben újra hatalmas tűzvész pusztította. 1871-től lakóinak egy része vasmunkás volt, mások nagy építkezéseken dolgoztak kőművesként. A 19. század végén határában téglagyár, gőzfűrész üzemelt.